Ne gyújts lángot, hagyd!
Nehogy az ablakból
Fényt szórj a hóra!
A sötétségbe hull a hó.
Hull a hó-emlékeim hullnak.
Hó…
Fénylő tüzek, mint piciny mécsesek, elenyésztek…
S a város világtalan maradt
A hulló hó alatt.
Ne gyújts lángot, hagyd!
Most hozzám beszélnek
A szívbe tőrként hatoló,
néma emlékek.
Hull a hó,
S ők csak mesélnek.
NAZIM HİKMET - KAR YAĞIYOR
Lambayı yakma, bırak,
sarı bir insan başı
düşmesin pencereden kara.
Kar yağıyor karanlıklara.
Kar yağıyor ve ben hatırlıyorum.
Kar...
Üflenen bir mum gibi söndü koskocaman ışıklar...
Ve şehir kör bir insan gibi kaldı
altında yağan karın.
Lambayı yakma, bırak!
Kalbe bir bıçak gibi giren hatıraların
dilsiz olduklarını anlıyorum.
Kar yağıyor
ve ben hatırlıyorum.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése